Kovászna Vajnafalva Református Egyházközség

Lelkészi Hivatal:
tel: 0267-342266
mobil: 0753-460493
Hivatali idő: 8-14.

Lelkipásztorok:
Orbán Lajos
0762295806
Orbán Judit
0761620637
orbanlaj@yahoo.com

Főgondnok:
Deák Tamás

Számadó gondnok:
Kádár Gyula

Csendes percek

Miről mondhatsz le a nagyböjtben?

  1. A főétkezések közötti nassolgatásról.
  2. Az Angry Birds-ről és a Farmville-ről.
  3. Arról, hogy beleszólsz a vezetésbe, amikor az oldal- vagy a hátsó ülésen ülsz.
  4. A vezetés közben való sms-ezésről.
  5. A füllentésekről.
  6. Arról, hogy emotikonokat/szmájlikat használsz, amikor az érzéseidről kellene beszélned.
  7. Arról, hogy sms-t írsz, ahelyett hogy személyesen beszélnél az érzéseidről.
  8. Arról, hogy nem hívod el a barátaidat istentiszteletre, mert félsz a véleményüktől.
  9. Arról, hogy fintorogsz, amikor a szüleid beszélnek hozzád.
  10. Arról, hogy szemetelsz az utcán.
  11. Arról, hogy más életére, kapcsolatára, tulajdonára irigykedsz.
  12. A panaszkodásról.
  13. Arról, hogy csak akkor szólj Jézushoz, amikor szükséged van valamire.
  14. Arról, hogy csak akkor szólj Jézushoz, amikor kedved van hozzá.
  15. A rádszoruló ruhákról, amelyek csak az alakodra hívják fel a figyelmet.
  16. Az önteltségről. Mindennap imádkozz alázatért.
  17. Az önzésről. Mindennap ajándékozz oda valamit: az idődet, a pénzedet, vagy bármely tulajdonodat.
  18. A mohóságról. Csak a legszükségesebbekre költs a nagyböjtben: élelmiszerre, közlekedésre, gyógyszerre stb.
  19. A lustaságról. Kapcsold ki a tévét, menj el sétálni mindennap. Imádkozz!
  20. A pletykálásról. Írj minden napra egy buzdító üzenetet magadnak.
  21. Az édességről. Erősítsd meg a tested, hogy engedelmeskedjen az akaratodnak.
  22. Arról, hogy csupán látszólag takarítod ki a szobádat.
  23. Arról, hogy olyan szavakat használsz, amelyek nem válnak Isten dicsőségére (lásd Ef 4,29).
  24. A rossz viccekről.
  25. Az ironizálásról.
  26. Arról, hogy folyton a diétádról beszélj, hogy a figyelem középpontjába kerülj.
  27. A flörtölésről.
  28. Arról, hogy mogorván nézel az ismeretlenekre.
  29. Arról, hogy nem kérsz bocsánatot, amikor pedig kellene, mert nem tudod beismerni, hogy nincs igazad.
  30. A műkörmökről.
  31. Arról, hogy kifogásokat keresel, miért is nem mész minden alkalommal istentiszteletre.
  32. Arról, hogy istentisztelet alatt végig másra gondolsz.
  33. Az energiaitalról/szénsavas üdítőkről.
  34. Arról, hogy nem olvasol lelki olvasmányokat, mert azok biztosan unalmasak.
  35. Arról, hogy szüntelen online vagy mobilodon.
  36. Arról, hogy kétpercenként megnézed a telefonod.
  37. Ha hiú vagy, mondj le a sminkelésről, esetleg tedd is el a tükröt.
  38. Arról, hogy égve felejted a lámpákat.
  39. A szelfikről és a Facebookra feltöltött fotókról.
  40. Arról, hogy kínosnak érzed, ha lelki segítséget kell kérned, hogy boldog, teljes életet tudj élni.
  41. Arról, hogy úgy teszel, mintha nem lenne időd imádkozni.
  42. Arról, hogy nem vagy hajlandó felismerni Istent a felebarátodban. Akár a legidegesítőbb felebarátodban is.
  43. Ha gyakran dühöngsz vezetés közben, ne vezess.
  44. Ha gyakran megítéled az embereket, imádkozz mindenkiért, akivel csak találkozol.
  45. Ha ötleted sincs, milyen bűneid vannak, tarts lelkiismeret-vizsgálatot minden este.

Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: Nincs boruk. Mire Jézus azt mondta: Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám.
Jn 2.2-4

Egy kezdetben háttérbe húzódó, majd hatalmával mégis közbeavatkozó Úrról olvasunk ebben a részben. Ennek az érdekes Jézusi magatartásnak célja van. Azt szeretné elérni a mi Urunk, hogy még nagyobb figyelem szegeződjön rá, és így amikor az ő cselekvésének az órája eljön, akkor a környezetében lévők okuljanak abból.
A kánai menyegzőn Jézus már elhívott tanítványaival vesz részt. Már be van rendezkedve a szolgálatra. Mellette az a tizenkét tanítvány, akik majd a továbbiakban is sokat látnak, hallanak a mennyek országáról. Éppen ez a kíséret jelzi, hogy nem egy egyszerű családi jelenlét ez a mi Urunk számára.
Egy nagy fordulat áll be ott a menyegzőn: elfogy a bor. Ekkor Mária Jézushoz folyamodik segítségért.
Ebben egy nagyon egyszerű gondolatmenetet látni: Mária tud egy másik lehetőségről, megoldásról, és ehhez folyamodik. Részéről ennyire természetes ez a kérés.
A kérés magától értetődő volta pedig a hitre vezethető vissza. Kérek valamit az Úrtól, mert tudom, hogy ő azt meg tudja cselekedni. Ha másképpen állok hozzá, más gondolatok is ott vannak bennem, akkor már kételkedem, bizalmatlan vagyok Istennel szemben.
Mária sürgette Jézus szolgálatának az elkezdését.
Nem lehet őt ezért elítélni. A hívő ember állandóan sürgeti az Urat. Számít arra, hogy – miképpen itt a történetben – Jézus mégis közbeavatkozik. Az emberi nehézségek, gondok közepette csak eljön az ő cselekvésének az órája, és az élet így jobb fordulatot vesz az ő segítségével.

Amikor Müller György imádkozott. Egy kapitány, aki az Atlanti-óceánt jó párszor átutazta, beszélte el: - Egyik utamon a bristoli Müller György utazott hajómon. Már 24 órája álltam a parancsnoki hídon, mikor valaki egész váratlanul megérintette vállamat. Ő volt. – Kapitány – mondta -, eljöttem megmondani, hogy vasárnap délután Quebecben kell lennem. Ott beszélek. – Ez lehetetlen – válaszoltam. – Igen, az ön számára ez lehetetlen, de Isten tud kivezető utat. - Szívesen segítenék, de teljesen tehetetlen vagyok – mondtam neki. Jöjjön le velem a fülkéjébe imádkozni. Ránéztem Istennek ősz emberére, közben ezt gondoltam: ez már mégiscsak túlzás, ezzel ugyan nem sokra megy… - Müller úr, tudja ön, hogy milyen sűrű a köd? – Nem – válaszolt -, az én szemem nem képes ezt megállapítani, de hozzá van szokva, hogy az élő Istenre nézzen, aki életemben minden dolgot irányít. Lementünk a hajófülkébe. Térdre esett, és oly egyszerűen, szinte együgyűen imádkozott, hogy azt gondoltam: ez az imádság egy nyolc-, kilencéves gyermekhez illene, de nem egy ilyen nagy és híres emberhez, mint Müller György. – Uram – imádkozta -, ha akaratoddal megegyezik, add, hogy öt perc múlva tűnjön el a köd. Te tudod, hogy Quebecben összejövetel vár. Hiszem, hogy a Te akaratod, hogy ott bizonyságot tegyek. Mikor felemelkedett, rátette kezét a vállamra, és így szólt: - Önnek nem kell imádkoznia, mert először is nem hisz, különben is az Úr már meghallgatta imádságomat. Ránéztem és ő folytatta: - Kapitány, 57 éve ismerem Istent, mint Uramat. Egy nap sem múlott el, hogy trónja elé ne léptem volna. Jöjjön csak, nyissa ki az ajtót és meglátja, hogy ritkul a köd. Kimentünk, s lám – a köd csaknem teljesen eltűnt, és a napsugarak kezdtek áttörni rajta. Vasárnap délután Müller György pontos időben Quebecben volt.

 

Jó olykor arra is visszagondolni, mi lett volna hit nélkül az életünkben. Jó meglátni azt, hogy nagy különbséget jelentett az Isten Igéjéhez való folyamodás, a Szentlélek bíztatása, a remény élesztése életünk különböző fordulópontján.
Milyen nagy áldás, hogy Isten Igéje más reakciókra bírt rá bennünket nyomorúságunkban, nemszeretem helyzetekben, mint amit elvártak volna tőlünk. És aztán más folytatás is következett, mint amit a körülöttünk állók előre láttak.
Jó az, hogy a megpróbáltatásban nem hagytuk magunkat elveszni, hanem Istenre hagyatkoztunk. Vártuk türelemmel, hogy legyen betegségből való gyógyulás, emberi veszteségre vigasz.
Bizony, ha nem lett volna ott a mi Urunk drága szava, ha nem a Szentíráshoz folyamodtunk volna a bajban, akkor feladtuk volna a küzdelmet.

Orbán Judit lp.

 

Szeretettel fogadunk mindenkitől gondolatokat, amelyeket megosztanának másokkal is. Elküldhetik a lelkész e-mail címére.

 

Vasárnapi alapige:
Ekkor aztán magába szállt, és ezt mondta: Az én apámnak milyen sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig itt éhen halok meg.
Lk 15,17